2016. december 3., szombat

Betegség és a házi sárkány esete

Bizony, ha ősz vége, tél eleje van akkor nem ússzuk meg egy jó kis nátha nélkül. Nm történt ez másként idén se. Kezdődött egy kis náthával, majd egy kis éjjeli lázzal, de másnapra szinte kutyabajod se volt, gondoltam én( meggondolatlanul), hogy ok túl is vagyunk rajta, hatott a hagyma tea, amit én gondosan főztem neked sok-sok mézzel. De nem! Éjjel hajnali fél 1, 39,5 fokos láz, másnap nincs óvoda se neked, se nekem. Egész jól viselted egy-két napig ezt az állapotot, sőt egy tündérke voltál. Na de mindenki türelme véges, a tied meg pláne, szóval a tündérke pár nap után egy házi sárkánnyá változott. Tudom idegesítő, ha az ember feje tele van náthával és még kifújni se tudja rendesen( mert hogy még mindig nem érzel rá a technikára, így elég macerás a dolog), de amit produkáltál, csak mert folyton a zsepivel az orrodon kellett játszanod, háááát nem kívánom senkinek :-)
Vigasztalásul magamnak, írtam egy kis szösszenetet a facebookra( nem tudom mikor ez eljut hozzád lesz-e egyeltalán még face, de ha nem majd elmesélem mi is volt az :-)

Így neveld a Sárkányodat-különkiadás.
Adott egy 3 éves, náthás sárkánypalánta, aki a mai: Ki tud egy nap alatt a legjobban nyavajogni?- verseny tuti befutója.
A délelőtt még átlagos, náthás, de napsütéses napnak tűnt. Ekkor még nem sejtettem, hogy hamarosan viharfelhők közelednek. Hiba volt!
A viszonylag békésen alvó( csak egyszer ébredt, jajveszékelve, hogy "jaaaaj, tele az orrom") gyermek, egyszer csak minisárkánytként ébredt. Már ekkor leeshetett volna, h ez most nem egy klasszikus tündérmese lesz(ahol a végén a sárkányt legyőzik, és jön a megmentő királyfi, mert kérem se győzelem, se királyfi)
Szóval elkövettem azt a végzetes hibát, hogy bementem az oroszlán, akarom mondani a sárkány barlangjába.
"Anyaaaaa,menjél ki-kisétálok-hova mész-gyere vissza-takarj be-ne mindenhol,csak a lábam-miért csak a lábam takartad be-ki akarok menni a nappaliba-gyere-de egyedül-miért nem vársz meg-gyere várlak-unatkozok gyere, mit játszunk-neeeeem tuuudom, unatkozoook-kirakozzunk- neeee, memóriázzunk- neeee, mesét nézzünk-az is unalmaaas,rajzoljunk-jó ötlet.
Itt volt a pont amikor azt hittem nyertem, de neeeem.
Te rajzoljál-mit szeretnél-kislányt, rajzolom- de nagyobbat,de ceruzával de miért ilyen színűvel rajzoltad, nem tetszik,ne rajzoljál-foooolyik az orrom- hol a zsepi- ott van melletted- de az nem.jó.....
Közben telt múlt az idő, a kis sárkány megéhezett. Evett, ivott, jól lakott, de a kedve mit sem változott.
Ekkor feladtam a küzdelmet. Anyasárkány-minisárkány 0-1.

;-)

Költözés

Drága Kincsem!

Soha nem gondoltam volna, h valaha ezt a címet kell adnom egy rólad, neked szóló bejegyzéshez, de igen eljött a pillanat, mégis csak lesz költözés :-)
Szóval az úgy volt, hogy apa a Stromfelden nőtt fel, ahogyan valószínű te is fogsz. Ezért nem szivesen ment volna messze el innen, de kertes házba még is vágyot, leginkább a ktyatartás és a kertipartik miatt. Nézegette már évek óta az ingatlanhirdetők oldalát, de valahogy egy se volt az igaz, no meg valljuk be kicsit magasra is tette a mércét.
Történt egyszer egy átlagosnak tűnű kedd délutánon, apa lába munka közben kifordult. Kórház, majd egy hetes táppénz, jegelés, pihentetés lett a vége. De mint tudjuk minden rosszban van valami jó, így ebben is, mert ahogy itthon lábadozott rátalált álmaink otthonára, illetve még csak a tervrajzokra. Hipp-hopp mint derült égből a villámcsapás, le is foglalóztuk és hamarosan kezdődhet is(utánad) a második legnagyobb vállalkozásunk :-) Természetesen téged is belevontunk a történetben, nyilván nem sejted még hogy mi vár ránk, rád, de nagyon tetsztett az ötlet. Gondolom leginkább a kutya szó elhangzás volt a döntő. Még el se kezdték az alapokat, de te már nagyon lelkes vagy, már fejben csomagolsz is. Mindig kérdezed, hogy ezt magunkkal visszük, az ágyamat is, és a plüssöket és a ruhákat és a poharat és a... :-)
Mire ezt olvasod, már remélem réges rég az új kis házikónkba éldegélünk boldogságba, szeretetben :-)

Puszi: Anya

2016. december 1., csütörtök

Családi nap Budapesten!

Drága Majám!

Az egyik kedvenc mesekönyved az Anna- Peti-Gergő sorozat meséi. Olyannyira, hogy szerintem még az unokáidnak is ezt fogod mesélni, mert annyiszor hallottad már tőlem, hogy kívülről fújod. Néha már nem is én, hanem te mesélsz nekem. Szóval ezen könyvben, van egy rész amikor elutazik a család és Budapesten fogaskerekűznek, gyermek vasutaznak... Megígértem neked, hogy egyszer mi is elmegyünk. Ígéret szép szó....ugyebár. Egy szép, napsütéses őszi napon útrakeltünk. Apa elhívta a Pesten élő barátait is Rolit és Emesét, ők kalauzoltak el bennünket a pesti forgatagban. A városligetnél találkoztunk velük, ahonnan a fogaskerekű indul. Megvettük a jegyeket és a család felszállt, pont a mint a mesében :-) A gyermek vasút megállónál kiszálltunk és vonattal mentünk tovább, ahol tényleg, mint ahogy a mese is írja gyerekek voltak a kalauzok. Ez nagyon tetszett neked :-) Majd a János hegy lábánál leszálltunk és gyalogoltunk fel a hegyre. Nagy meglepetésemre, jól bírtad a felfelé vezető utat, pedig aztán mentünk elég sokat. De téged elbűvölt a táj, a színes falevelek, no és a megérdemelt játszótér a séta végén :-) Innen már nem sok volt hátra és feljutottunk az Erzsébet kilátóba. Na ott aztán lépcsőzhettünk a meredek csigalépcsősoron felfelé, de neked ez se okozott gondot. A legjobb rész csak ezután következett: a libegő :-) Teljes pozitív sokként élted meg, még a szavad is elállt, de apának is, annyira jó volt. A nagy kirándulás után ettünk egy kürtös kalácsot, majd Roliék új laksát néztük meg. 4 óra után indultunk haza. Alig hogy elindultunk te már édesdeden aludtál, majdnem hazáig.
Fantasztikus nap volt, amolyan tökéletes féle. Még sok ilyen szép napokat kívánok magunknak :-)

Puszi: Anya