Sok mindent történt veled a majdnem 3 éved alatt, sok helyre elvittünk, sok mindent láttál, buszoztál is már, de ilyen sokat mint most még sosem, féltem is tőle.
Jelentem, jobban bírtad, mint a kocsiban :-) Történt ugyanis, hogy kitalálta, elmegyünk Erzsi mamákhoz busszal. Apa felvitt minket az év talán egyik legforróbb napján Pestre, onnan meg busszal mentünk továbbSzegedre. Na most, te azt a röpke bő másfél órát alig-alig bírtad ki nyavajgás és hiszti nélkül a kocsiban, bezzeg a 3 órás busz utat nagyon élvezted, úgyhogy megfontolás tárgya, hogy legközelebb végig busszal utazzunk( na jó nem, az több mint 8 óra lenne, azt már nem biztos, hogy élveznéd) :-)
Szóval a lényeg, hogy kibírtad/tuk és végre odaértünk mamáékhoz. Ott aztán meg a kánaán várt rád majd 2 hétig. Először is a meglepi kutyus: Törpi, na hát szerelem volt első látásra, no meg a "pipik" és kacsák, a szomszédban cicák. Nem unatkoztunk na, főleg(én a vége felé azért már igen). Minden nap úgy kellett beimádkozni az udvarról, had ne mondjam olyan koszos még sose voltál, mint abban a másfél hétben. Mindenki a te kedvebe akart járni, mama, palacsintát, fánkot sütött neked, a szomszéd Erszike néni macskáit is megdögönyözted párszor, már amennyire hagyták :-) Voltunk Makón a fürdőben, Orsiéknál(anya volt kolleganőjénél), ahol jót játszottatok Jázminnal.
Aztán egy hét múlva megérkezett apa is. Vele is elmentünk Makóra a Hősékhez, meglátogattuk a palotai papát, ahol láthattál kis bocit( apa, meg az anyukájával akart szelfizni, erre nem pofára ejtette a telóját, ami egy hetes volt és persze ripityára tört, bocs Szivem erről muszáj volt megemlékeznem) :-D
Egy szó mint száz jó kis nyárkezdés volt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése