Drága Majám!
Bearanyozod a mindennapjainkat, de tényleg, még ha néha nehéz is, még ha néha nyafogós, sírós is vagy, még akkor is amikor mikorleszmárvégeennekanapnak érzéseim is vannak akkor is imádom veled az életet. Az ünnepeket veled együtt megélni, meg pláne nagyon jó érzés.
Nálunk úgy alakult, hogy a karácsonyfát együtt díszítjük fel. Eddig mindig apa választotta és hozta haza a fát, de mivel a szemmértékével akadnak egy kis gondok, jelen esetben mindig túlméretezett fát sikerült választania, így idén együtt mentünk fát venni. Csodák csodája kb 10 perc alatt sikerült is szert tennünk egyre.
Idén Erzsi mamáék most hamarabb érkeztek már a téi szünet első napján, így itt töltötték a teljes karácsonyi ünnepeket. Talán ennek is köszönhető, de most idén először nem éreztem azt, hogy hulla fáradtan esek be a fa alá, most olyan tökéletes volt minden. Szent este délelőtt szokás szerint a papa átjött befaragni a fát a tartóba, majd együtt feldíszítettük, közben készült a esti vacsi is, sőt még zserbót is sütöttünk, mert hát a nélkül nem karácsony a karácsony. Ebéd után aludtál egyet, majd apa is megérkezett végre, mert hát szegény még szent este napján is dolgozott.
Hamarosan eljött a várva várt pillnat, megérkeztek Ildi mamáék is, gondosan becsempésztük az ajándékokat. Vacsora, majd ajándékbontás. Azt se tudtad melyiket bontsd először, mert persze senki ne tartotta be az általam írt szabályokat, h mindenki egy ajándékkal érkezzen(hiába na, első és egetlen unoka vagy) :-) Szóval egy darabig bontogatták mire a végére jutottál, közben a kedvenc mesédet is megnéztük a tévében, félszemmel (Jégvarázs), sőt még az elmaradhatatlan Resszkessetek betörökbe is belepillanthattál mielőtt teljesen kidőltél.
Jó volt, olyan újra átéltemveledegyüttakarácsonyivarázslatot érzéssel feküdtem le aznap este-
Puszil: Anya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése