Kórház

Drága Kincsem!

Nagyon jól átvészelted a telet, egy kis ici pici megfázás, de semmi komoly, pedig nagyon durva vírusok voltak az idén. Elérkezett a február, már-már azt hittem, hogy megúsztuk, de nem, egy szép péntek du, mikor mentem érted mamához, lázasan feküdtél az ágyban. Gondoltm a szokásos pár napig tartó láz, kis nátha, köhögés és kész túl leszünk rajta. Hát nem...Szombaton egész nap nem ment le a lázad, és már annyira köhögtél, hogy ijesztő volt, egyszerűen nem bírtad abba hagyni egy percre se. Amikor 40 fok fölé szökött a lázad, akkor mondtuk, h oké irány az ügyelet. Ott a doktor néni úgy látta, hogy ezen a köhögésen csak az inhalálás segít, így be kellett mennünk a kórházba veled. Az ambulancián újabb meglepetés ért, pöttyös volt a hasad, combod, másik doki néni azt mondta ez skarlát lesz, kórház külön szoba, vérvétel, vizeletvizsgálat, antibiotikum. Két napot töltöttünk benn, bőven elég volt, főleg úgy hogy kise mozdulhattunk a szobából mivel elvileg fertőző beteg voltál, de talán jobb is, így nem szedtünk össze semmi mást mellé. Nagyon ügyesen bírtad a kiképzést, sírtál ugyan mikor bekötötték a branült, vagy a szád elé tették az inhalátort, de nem tiltakoztál, okosan végig csináltál mindent. Az hogy sakrlát volt-e vagy sem, a mai napig nem derült ki, de mindegy is, túl vagyunk rajta és azóta se voltál beteg. Kopp-kopp... :-)

Puszi: Anya